Ez az első festményem, amit élőben festettem. Különleges élmény volt, mert közben végig a Balaton járt a fejemben. Nekem ez a hely a gyerekkoromat jelenti, a nyugalmat, amikor csak lebegtem a vízen, néztem az eget, és minden lecsendesedett bennem.

A színeket is így választottam. A kékek és zöldek nekem a víz mélységét jelentik, a nyugalmat, amit csak ott érzek. A narancsos, rozsdás foltok olyanok, mint napfényvillanások vagy régi emlékek, amik hirtelen beugranak. A fehér részek meg olyanok, mint a fodrozódó víz tetején a fény vagy talán a gondolatok, amik épp csak megérintenek és elsiklanak.